penészgombák

A légkondicionálók és a penészgombák

A nyári forróság idején a légkondicionáló berendezések kellemes hőmérsékletet biztosítanak a belső tereinkben. Lakásaink, mindennapjaink kényelmét ma már sok egyéb elektromos készülék is szolgálja. Vajon milyen veszélyeket rejthetnek ezek az eszközök, és mely kórokozókkal élhetünk együtt a közvetlen környezetünkben? Cikkünkben az eddig kevéssé emlegetett penészgombák témáját szeretnénk körüljárni.

Penészgombák

A penészgombák szeretik a nyirkos, sötét helyeket. Még a látszólag tiszta, nem penészes falú lakások fürdőszobáiban, konyháiban is gyakoriak a különféle penészgombák: Phoma-fajok a zuhanyfüggönyökön, Rhodotorula– és Exophiala-fajok a mosógépekben és a mosogatógépekben, Fuzáriumok a lefolyókban, Scolecobasidium–fajok a kádakat szegélyező sziloplasztban. Ezek nem mindegyike ártalmas, vannak, amelyek csak szépséghibaként éktelenkednek a használati tárgyakon. Mások viszont komoly megbetegedéseket okozhatnak. Sokszor mi magunk hurcoljuk be a gombaspórákat a lakásba: a fekete színű Aspergillusokat a gumós zöldségekkel, Rhizopust és sok más gombafajt a tűzifával. E gombák spórái jelentős mennyiségben felhalmozódhatnak a lakásban, de nem képesek tovább növekedni, nem alkotnak telepeket, amíg nem jutnak tartósan nedves felületre, pl. vizes falra. A penész kialakulásának legfőbb feltétele ugyanis a falak tartós nedvesedése, amelynek hátterében számos tényező állhat. Így a tető és a házalap beázása, csőtörés, hőhidas épületszerkezet, szellőzési problémák – csak hogy a leggyakoribb tényezőket említsük. A nedves lakásokból több száz penészgomba faj ismert, ezek között gyakoriak a különféle Aspergillus-, Chaetomium-, Penicillium– és Stachybotrys-fajok.

Rejtett penészesedés gyakran áll az ún. „beteg épület tünetegyüttes” (Sick Building Syndrome) hátterében. Az ezekben az épületekben lakók, dolgozók általában arra lesznek figyelmesek, hogy tüneteik megjelennek, ha ott tartózkodnak, és elmúlnak, amikor kimennek onnan. A beteg lakókörnyezetének kivizsgálásával a betegség jobban diagnosztizálható és kezelhető- ez esetben nem csupán a beteget, hanem a beteg épületet is „meg kell gyógyítani”.

A nem megfelelően karbantartott, elszennyeződött légkondicionáló- és szellőző berendezésekben penészgombák telepei alakulhatnak ki. Az ilyen készülék működése közben kifújja a gombák (például az Ulocladium-fajok, Aspergillus-fajok) spóráit, melyeket belélegezve, azok panaszokat, allergiát, asztmát okozhatnak.

Mire figyeljünk a légkondicionáló használatakor?

Fontos, hogy a külső hőmérséklet és a belső levegő között 6-8 Celsius foknál nagyobb különbség ne legyen. Fontos, hogy ne végezzünk semmilyen tevékenységet a kifújt levegő áramlási vonalában, területén. Ezeket nem betartva a készülék használata ugyanis légúti, kötőhártya, lágyszöveti és ízületi gyulladáshoz vezethet. Figyeljünk arra, hogy nem alakult-e ki pangó víz a készülékben, nem csorog-e belőle a víz, a vízelvezető csövek nem tömődtek-e el. Említést érdemel, hogy súlyosabb esetben a nem megfelelően kialakított vagy karbantartott készülék életveszélyessé is válhat, amennyiben tüdőgyulladást okozó Legionella pneumofila baktériumokkal szennyezett vizet porlaszt a levegőbe. (Megjegyzendő, hogy Legionellák előfordulnak a nem folyamatosan működő öntöző-berendezésekben, a kerti slagban és a virágföldben is.)

De térjünk vissza a penészgombákra, ezek közül is az Aspergillus fajokra!

Ezek többféle tünetet és légúti betegséget okozhatnak, melyek a klasszikus asztma bronchiale, az allergiás tüdőaszpergillózis, a tüdő léghólyagocskáit érintő akut gyulladás, valamint az igen súlyos állapottal járó tüdőgyulladás, esetenként arcüreggyulladás lehetnek. Az egyes Aspergillus gombák okozta tüdőgyulladás gyorsan romló általános állapottal jár, így nagyon fontos az időben elkezdett, helyesen kiválasztott kezelés.

Az egészséges immunrendszerű gyermekeknél és felnőtteknél a nagy mennyiségben belélegzett gombaspórák leginkább légúti allergiás jellegű panaszokat okozhatnak, mint pl. az orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, könnyezés, szemviszketés, tüsszögés, torokviszketés, köhögés, nehézlégzés, egyéb asztmatikus tünetek (pl. sípoló légzés, zihálás).

Kik lehetnek nagyobb kockázatnak kitéve?

A súlyos általános állapottal járó, penészgombák okozta tüdőbetegségek inkább a károsodott, vagy gyenge immunrendszerű egyéneket fenyegetik, pl. szteroidot szedőket, az autoimmun, a daganatos, az immunhiányos (veleszületett immundeficiencia, illetve AIDS esetén) és a szervtranszplantált betegeket. Ilyen esetekben a tünetek nem allergiás jellegűek, a súlyos állapot miatt kórházi ellátás indokolt. A gombaspórák a súlyos asztmás, valamint az egyéb krónikus légúti betegségben, különösen a cisztás fibrózisban (mucoviszcidózis) szenvedő betegek légutaiban is okozhatnak további gyulladásos folyamatokat.

A nem megfelelően tisztított kórházi és otthoni légkondicionálókból kiáramló gombaspórák által a műtéteken – főként az arcüregi beavatkozáson – átesett, és megelőző antibiotikus vagy immunszupresszáns kezelés alatt álló betegek fokozottabban vannak kitéve a fertőződésnek és a visszafertőződésnek. Fontos, hogy kezelőorvosuk tájékoztassa őket arról, miként védekezzenek ezzel szemben az operációt követő időszakban. Speciális arcmaszk és szűrő alkalmazása, valamint a betegek hazatérése előtt a lakás penészmentesítése, illetve a légkondicionáló készülékek karbantartó tisztítása ajánlott.

A kertben, ill. a lakás közvetlen környezetében található szennyező forrásokat is fel kell számolni: a kerti komposztálókból kiáramló Aspergillus fumigatus spórák kiemelt kockázati tényezőként szerepelnek, emellett a legyengült, illetve elpusztult faágakon, fatörzseken gyakori taplógomba, a hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) spórái is a fertőzés veszélyét hordozzák.

Amennyiben akár az enyhébb allergiás, akár a súlyosabb tünetek kórokaként penészgomba fertőzés gyanúja merül fel, pulmonológus-allergológus szakorvoshoz kell fordulni, mert mindenre kiterjedő vizsgálatokra (labor, Prick teszt, légzésfunkciós vizsgálatok, mellkasröntgen, mellkasi CT, stb.) lehet szükség a pontos diagnózis felállításához a helyes kezeléshez, és a betegek gyógyulásához.

Nagyobb kockázatnak kitett egyének esetében az is fontos, hogy aerobiológus szakember tanácsát kikérjék, aki a lakókörnyezetükben megtalálható, betegséget előidéző kórokozókat (pl. a penészgombafajokat), és azok mennyiségét is pontosan fel tudja mérni.

Dr. Ragó Zsuzsanna – kutatás-fejlesztési vezető,
Dr. Bánfi Andrea – gyermektüdőgyógyász, orvos – szakmai vezető
Dr. Magyar Donát – aerobiológus (www.allergen.hu)

IDŐPONT EGYEZTETÉS RENDELÉSEINKRE: +36 1 44 33 200

Bejelentkezés online időpont foglalási rendszerünk segítségével gyorsan, közvetlenül a választott orvoshoz, várakozás nélkül, akár hétvégén vagy ünnepnapokon is az alábbi linken:
https://svabhegy.eu/regisztracio-bejelentkezes-idopont-foglalashoz/

SVÁBHEGYI GYERMEKGYÓGYINTÉZET

Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21. II. emelet
Telefon: +36 1 44 33 200
Fax: +36 1 395 8363  
Email: maganrendeles@svabhegy.eu

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

 

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.
0

Kosár

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH