barátok karantén

Barátok nélkül a karanténban

A járvány miatt kialakult helyzet, a kényszerű otthonlét mindenkit megvisel. Az összezártság számos, eddig esetleg rejtett problémát felszínre hoz, meg kell tanulnunk együtt élni a járványhelyzettel. Szülőként sem egyszerű alkalmazkodnunk a változáshoz, gyermekeinknek talán még nehezebb biztonságban érezni magukat, amikor minden bizonytalan. Míg a szülők számára a távmunka és gyermekük otthoni tanítása is nagy feladat, addig gyermekeink számára nehezen feldolgozható a társas kapcsolataik hiánya. Kovacsics Leila klinikai szakpszichológus, pszichoterapeutát kérdeztük a témában.

Miért fontosak gyermek- és kamaszkorban a társas kapcsolatok?

Kisgyermekkorban a közös, spontán játék nemcsak a kreativitást, az alkotás élményét adja a gyerekeknek, de fontos szerepeiket is ezekben a játékokban próbálgatják a gyermekek. A szabad játéknak és az ebben megjelenő fantáziavilágnak feszültség-elvezető szerepe is van – a gyermekek a játék segítségével formálják újra és újra élményeiket, vezetik le ezzel kapcsolatos feszültségeiket (erre példa lehet, amikor a gyerek eljátssza a babáival az esti rutin procedúráját, de a klasszikus papas-mamás játék is ide sorolható). Az óvodai, iskolai környezetben pedagógusok által kontrollált, társas szabálykövetést tanító játékok segítenek a társas rendszerekhez való alkalmazkodásban, a későbbi, felnőtt világ normáihoz való eligazodásban is. Kiskamasz- és kamaszkorban a kortárs kapcsolatok más szempontból válnak értékessé. Ebben a korban nem a szülők, hanem a kortársak válnak referencia kapcsolattá.A szerelem, a lázadás, az útkeresés, a szülőkről való leválás témái a meghatározóak, és ezekben a kérdésekben nem a szülő, hanem a kortársak véleménye a mérvadó egy serdülő számára.

Van-e különbség a személyes és online kapcsolattartásban pszichológiai szempontból?

Nehezen tudom elképzelni, hogy óvodáskorú kisgyerek-kisgyerekkel tud online spontán és szabad játékot játszani, ezért számomra kérdéses is ennek a felszabadító, kreativitást serkentő volta. Arra van példa gyakorló nagyszülőktől gyerekterapeutáktól is, hogy bizonyos kor felett (általában kisiskoláskor) már működik az online szabad játék felnőtt-gyerek kapcsolatban is. Ennek más, izgalmas pszichés aspektusai lehetnek. Biztos vagyok benne, hogy a helyzet után sok esettanulmány fog majd szólni erről az időszakról.

A nagyobb gyerekek, illetve a kamaszok könnyebb helyzetben vannak. Ők már nálunk, felnőtteknél is, otthonosabban mozognak ebben a térben. Nekik ez a helyzet természetesebb, megszokott, vélhetően nem is értenék a kérdést, hogy a felnőttek mit találnak ebben olyan különösnek. Az online együttlétnek is lehet számos formája – a lövöldözős játéktól kezdve a szerepjátékon, stratégiai játékon keresztül a komoly beszélgetésekig. A mai serdülők szülei is sok mély és komoly „kamaszosan sorsdöntő” beszélgetést folytattak telefonon. A mostani serdülők az internet segítségével csinálják ugyanezt.

Vannak-e jelei annak, hogy a gyermekünket megviseli a barátai hiánya?

Talán önmagában nem egyedül csak a barátok hiánya, hanem az egész karantén-helyzet együttesen okozhat depresszív jellegű problémákat gyermekeknél is. Ezeknek jelei lehetnek levertség, alvási problémák, étvággyal kapcsolatos zavarok, testi panaszok – pl. fej- vagy hasfájás stb.

Hogyan tudunk segíteni az emiatt szorongó vagy kedvetlen gyermekünknek?

Mindenekelőtt kérdezzük meg, mi a baja, miért, ki miatt szomorú a gyermek. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a helyzet átmeneti, a barátai nem vesztek el. Az átkeretezés, a helyzet jó, előnyös, akár humoros oldalának kiemelése általában segíteni szokott. A kisiskolás gyerekeknél segítsünk megszervezni a gyereknek, hogy tudjon beszélni a barátaival. A nagyobbakat, serdülőkorúakat pedig engedjük elvonulni és ne kontrolláljuk túlzottan az otthoni idejüket, hagyjuk meg a személyes életterüket, amennyire csak tudjuk.

Okoz-e maradandó károkat, ha a gyermek hónapokig el van zárva társaitól?

Szerencsére nincs igazi elzárásról szó. A gyerekek megtalálják a másfajta együttléteket, a különféle felületeket, együttes játékokat. Nagyon különbözőek a gyermekek (a felnőttekhez hasonlóan) abban, hogy kit hogyan érint ez a változás. Ép családi környezetben ez inkább egy átmeneti krízis, vélhetően nem okoz maradandó károkat. Inkább a patológiás családi környezetbe való bezártság (itt szélsőséges helyzetekre, bántalmazó családi kapcsolatokra, rossz otthoni légkörre gondolok) okoz maradandó károkat ebben a helyzetben. Az ilyen típusú problémákból való kilépésben tudnak segíteni a külső kapcsolatok – kortársak, támogató felnőttek. Leginkább a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek vannak kitéve hosszabb távon is nagyobb rizikónak. Egy egészségesen működő család a krízisből akár megerősödve is kiléphet.

Ha véget ér a karantén, és újra találkozhatnak a gyermekek barátaikkal, várhatóan lesz-e változás a kapcsolataikban?

A karanténhelyzet után lehetőségünk van újrakeretezni a kapcsolatainkat – felértékelődhet a személyes jelenlét, gyerekek esetében az együttes játék, a személyes beszélgetések élménye. A karantén megfoszt spontán, együttes társas helyzetek átélésétől (értelemszerűen most a gyerekek nem tudnak együtt bunkert építeni, a tinédzserek buliba járni stb.). Ha ezt visszakapja mindenki, nagyon felszabadítólag fog hatni. A karanténhelyzet új perspektívákat/alternatív együttlétet is jelenthet sokak számára.  Emellett segítheti a szülőket abban, hogy megértsék a gyermekeik világát, és ne értékeljék le az online kapcsolattartást, hanem alternatívaként használják.

Van olyan réteg a felnőttek és a gyerekek között is, aki a karanténhelyzet előtti világban éppúgy viselkedett, mint a karanténhelyzetben. Éppenséggel akkor ez furcsának, akár megítélendőnek is tűnt a körülötte lévők szemében. Gyermekeknél ilyen lehet a társainál introvertáltabb gyermek, aki nehezebben bírja az iskola adta folyamatos ingereket, vagy az a gyerek, aki az iskolai közösségben nem érezte jól magát akár bullying (megfélemlítés, rendszeres piszkálódás, zaklatás), akár az iskolai teljesítményével kapcsolatos szorongásai miatt. Ezek a gyerekek vélhetően könnyebben kezelték a karanténhelyzetet, mint az iskolába járni szerető, szociábilis, jól teljesítő társaik, és nem várják annyira a visszaállást.

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

 

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.
0

Kosár

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH