Gyermekkori asztma

A gyermekkori asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége, amely a gyermekpopuláció közel 8-10%-át érinti, előfordulása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban. A betegség hátterében a hörgők különböző okok miatt fellépő krónikus gyulladása áll. Amennyiben a krónikus gyulladást nem csökkentjük, akkor az ismétlődő nehézlégzéses állapotokon túl a tüdőben olyan szerkezeti átalakulások mennek végbe, amelyek a felnőtt korra jelentős légzésfunkciós károsodáshoz vezetnek.

Az asztma tünetei

Az asztma lefolyása életkortól függően más és más, és míg 10 éves kor alatt inkább a fiúk, addig serdülő korban inkább a lányok körében gyakoribb.

A gyermekkori asztma megjelenési formái:

  • kisdedkori, vírusfertőzések következtében fellépő ismétlődő fulladások, asztmatikus hörghurutok
  • folyamatosan fennálló asztma, melyre az atópiás hajlam jellemző, ezeknek a gyermekeknek gyakran a szülei körében is előfordul asztma, valamint esetükben kimutatható allergiát kiváltó ok (belélegzett allergén, ritkán valamilyen étel) a háttérben
  • súlyos, hullámzó lefolyású asztma, mely esetén a rohamok között gyakorlatilag tünetmentes a gyermek, járhat atópiás, allergiás hajlammal, de anélkül is.

Az asztma súlyosságának függvényében különböző gyakorisággal ismétlődő, főként kilégzéskor hallható sípolás, szapora légvétel, nehézlégzéss, légszomj jellemzi.

Kicsiknél légúti fertőzés tüneteihez társultan, de akár azoktól függetlenül is, nagyobbaknál fizikai terheléskor fellépő, gyakori, száraz, kínzó köhögési rohamok, nehezített légzés jelentkeznek. A kínzó köhögési roham végén erőlködve esetleg sűrű, áttetsző tapadós nyákot is felköhöghet a gyermek. A nagyobb gyermek a nehézlégzést úgy éli meg, hogy nem kap rendesen levegőt (és nem az orr eldugulása miatt), a kisebbeknél ennek objektív jelei is láthatók. Ezek az objektív jelek a levetkőztetett gyermek megfigyelése során jól látszanak. Kicsiknél feltűnő, hogy zihál a mellkasuk, szinte hullámzik a mellkas és a has a légvételek során. A gyermek kilégzése hosszabb ideig tart, megnyúltabb a normálishoz képest, szó szerint úgy préseli ki magából a levegőt. Ha az állapot nagyfokú légúti beszűkülés eredménye, akkor kilégzéskorakár szabad füllel is hallható a sípoló hang. Ugyanez kevésbé markáns esetben szintén észlelhető, ha a szülő közvetlenül a gyermek mellkasára helyezi a fülét. Emellett kicsiknél a nehézlégzés tüneteként látszik az orrszárnyak mozgása a légvételek során, valamint feltűnően gyorsan veszik a levegőt, és légvételekkor behúzódnak a bordaközök és a nyak szegycsont feletti része. Nagyobb gyerekeknél is jól megfigyelhető a nehézlégzéssel járó esetekben a megnyúlt kilégzés, a kilégzési sípolás, a bordaközök és a nyak szegycsont feletti részének behúzódása, a szapora légzésszám. Enyhébb lefolyású esetekben csak az orvos hallja hallgatózáskor a jellegzetes sípolást. Igen súlyos rohamban a gyermek oxigénellátottsága is zavart szenved, ezért az ajkai szederjesek lehetnek, és szemmel láthatóan nagyon kimeríti a fokozott légzési munka.

Az okok

Az asztmának, a hörgők krónikus gyulladásának hátterében számos ok húzódhat meg: genetikai faktorok, környezeti tényezők (fertőzések, légszennyeződés, dohányzás, táplálkozással, vagy belégzéssel szervezetbe kerülő allergiát kiváltó anyagok, fizikai terhelésre, stressz helyzetre, időjárási frontokra adott eltérő reakció). Mindezek eltérő mechanizmussal, de ugyanarra az eredményre vezetnek, a hörgők krónikus gyulladásához.

Mit tehet a szülő?

Az élet során először tapasztalt asztmás tünetek, vagy roham kialakulása során, vagy csecsemőnél jelentkező tünetek esetén mindenképpen mutassuk meg a gyermeket gyermekorvosnak (ügyelet, kórház stb.). Ha ismétlődő tünetről van szó, és van már a szülőknek tapasztalata a nehezített légzés ellátásában, a nehézlégzés mértékétől függ, hogy milyen gyorsan kell a gyermeket orvosnak megmutatni. Amennyiben a nehézlégzésnek a korábbiakban felsorolt objektív jelei is láthatók, akkor azonnal, mert minél hamarabb kap megfelelő gyógyszereket a gyermek, annál gyorsabban segíthetünk rajta. Addig is célszerű a nagyobb gyermeket párnákkal megtámasztva úgynevezett félig ülőhelyzetben tartani, hogy légzési segédizmait (rekeszizom, bordaközi izmok) minél hatékonyabban tudja használni a légvételek során. Csecsemők nem tudják légzési segédizmaikat hatékonyan igénybe venni, így őket nem kell „pozícionálni”. Nyissunk ablakot, hogy minél oxigéndúsabb levegő legyen a szobában!

Ha csak a száraz köhögés jelzi az aktuálisan zajló betegséget, de nincsenek meg a nehézlégzésre utaló jelek, akkor tüneti kezelést (hörgőtágító, váladékoldó) adását elkezdheti a szülő. Amennyiben a köhögés nagyon kínozza a gyermeket, akkor a következő rendelési időben mindenképpen célszerű felkeresni az orvost.

Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon, mert a szapora légvételek során jóval több folyadékveszteség éri a gyermeket. Ráadásul a sűrű, tapadós légúti váladék feloldásához is elengedhetetlen.

Amennyiben a gyermeknél felállították az asztma diagnózisát, akkor folyamatos, a nehézlégzéses állapotok kialakulását megelőző gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Ezt a kezelést gyermektüdőgyógyász szakorvos állítja be a gyermek kivizsgálását követően. Az asztmás állapotok megelőzésére szolgáló készítményeket az előírt módon kell alkalmazni. Serdülőkorú gyermekek esetében fontos a gyógyszer bevételének ellenőrzése, mert a tartós gyógyszerszedéssel szemben esetleg ellenállásai lehetnek a gyermeknek, az viszont a kezelés eredménytelenségét vonja maga után.

Asztmás rohamban az úgynevezett rohamoldó, hörgőtágító készítmények adandók, a gondozó orvos által megtanított módon és gyakorisággal. A szokásos rohamoldásra nem reagáló esetekben mielőbbi, akár sürgősségi orvosi vizit szükséges.

Mint minden krónikus gyermekkori betegség esetében, így az asztmában is nagyon fontos, hogy ne alakítsunk ki a gyermekben betegségtudatot. Persze ő megéli, hogy egy kicsit más a helyzete, mint az asztmában nem szenvedő kortársainak, de próbáljuk őt úgy irányítani, hogy a tartós gyógyszerei nem mások, mint segédeszközök a kiegyensúlyozott élethez. Aki rövidlátó, az szemüveggel korrigálja a látásélességét, aki asztmás, az gyógyszerekkel. Fontos, hogy a gyermek sportoljon. Nagyon jó hatású az úszás.

Ha az ok allergiára vezethető vissza

Amennyiben a gyermek asztmás panaszainak hátterében allergia igazolódott, akkor a kiváltó okot, az allergént lehetőség szerint el kell kerülni. Ez étel esetében sem mindig könnyű dolog, de a légúti allergének elkerülése még nehezebb feladat lehet. Mindenesetre a beállított gyógyszereket szedni kell az allergén előfordulása idején, és lehetőleg tartsa távol magát a gyermek azoktól a helyzetektől, amikor félő, hogy nagyobb koncentrációban találkozik az allergiát kiváltó tényezővel. (Például ne sétáljon át parlagfűtől hemzsegő mezőn.)

A krónikus légúti gyulladás miatt jótékony hatásúak lehetnek a barlangkúrák. Ilyenkor a csíramentes levegő segít megnyugtatni a nyálkahártyát. Előnyös lehet a sóbarlang, vagy sókamra. A sós párát belélegezve a só vizet von el a gyulladás miatt megduzzadt hörgőnyálkahártyából, ezért lelohasztja azt, csökkentve a légúti duzzanat és nyák okozta szűkületet, hiszen a sós pára elősegíti a légúti nyák oldását is. Ezért hasznos a kellemességén túl a tengerparti nyaralás is.

Csecsemőknek és kisdedeknek azonban a sóbarlang terápia nem javasolt.

Fontos megjegyzés: A gyermekkori asztma diagnózisának felállításához gyermektüdőgyógyászati vizsgálat szükséges, melynek során részletesen kikérdezik a szülőket a gyermek betegségével kapcsolatban, allergia vizsgálatok, légzésfunkciós vizsgálatok történnek, szükség esetén kiegészítve képalkotó (elsősorban röntgen) vizsgálattal, esetenként hörgőtükrözéses vizsgálattal. Ezt követően a gyermeket beállítják a megfelelő, tartós gyógyszeres kezelésre. A gyógyszeres kezelés két pilléren áll. Az egyik, a folyamatos, gyulladáscsökkentő kezelés a krónikus gyulladás megszűntetését célozza meg, a másik pedig az esetlegesen fellépő nehézlégzéses roham oldását szolgálja. Ahhoz, hogy eredményes legyen egy asztmás gyermek kezelése, ahhoz elengedhetetlen a rendszeres szakorvosi gondozás, melynek során a kezelést a gyermek panaszainak függvényében folyamatosan és egyénre szabottan lehet megtervezni. A gyulladáscsökkentő tartós kezelés hosszú, minimum három hónap, de lehet több is. A panaszmentesség idejének függvényében lehet a gyermek tartós gyógyszeres kezelését csökkenteni vagy véglegesen elhagyni.

A szokásos asztmaterápiára nem reagáló esetekben további vizsgálatok, konzíliumok szükségesek, melyek megtervezése, összefogott értékelése szintén gyermektüdőgyógyász kompetenciája.

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

IDŐPONT EGYEZTETÉS RENDELÉSEINKRE: +36 1 44 33 200

Bejelentkezés online időpont foglalási rendszerünk segítségével gyorsan, közvetlenül a választott orvoshoz, várakozás nélkül, akár hétvégén vagy ünnepnapokon is az alábbi linken:
https://svabhegy.eu/oep/regisztracio-bejelentkezes-idopont-foglalashoz/

SVÁBHEGYI GYERMEKGYÓGYINTÉZET

Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21. II. emelet
Telefon: +36 1 44 33 200
Fax: +36 1 395 8363  
Email: maganrendeles@svabhegy.eu

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

 

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.
0

Kosár

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH