gyermeksebészet online

Koronavírus: gyermeksebészet online!

Dr. Kiss Imre gyermeksebész megszokott rendelési idejében online (video) távkonzultáció keretében segíti továbbra is a szülőket, ha gyermeknél olyan tünetekre figyelnek fel, amelyeket feltétlen meg szeretnének beszélni hozzáértő szakorvossal. Kiss Imre doktor ezért készítette az alábbi írást. Online (video) vizit/távkonzultáció időpont egyeztetés: +36 1 44 33 200

Kedves Szülők!

A koronavírus okozta világjárvány  alaposan megváltoztatta életünket. Ami eddig egyszerűen megoldható volt, az most nagyon sok nehézségbe, fizikai akadályba ütközik.

A járvány terjedésének lassítása érdekében országos rendelet tiltotta meg a nem sürgős vizsgálatok, beavatkozások, illetve műtétek elvégzését. Mi, orvosok, teljesen egyetértünk ezen új rendelkezésekkel, hiszen csak az emberek közötti találkozások minimalizálásával lehet a vírus terjedését megakadályozni, vagy csökkenteni.

Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a járvány hetei, hónapjai alatt is sok kisebb-nagyobb betegség jelentkezik majd a gyermekek körében, amelyek diagnosztizálása, az esetleg szükséges teendők megbeszélése jogos igény a szülők részéről. A jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy a járvány lecsengéséig még akár több hónapot is várnunk kell.

Mindezeket figyelembe véve amíg a nem sürgős vizsgálatokkal várni kell, addig is igyekszem segítségükre lenni abban, hogy rövid, közérthető tájékoztatót adjak a leggyakrabban előforduló gyermeksebészeti kórképekről. Az ismertetőbe csak azon állapotok kerültek bele, amelyek esetén  sem a vizsgálat, sem a beavatkozás nem sürgős. A sürgős esetekben a kórházak gyermeksebészeti ügyeletei továbbra is a megszokott  módon elérhetők a nap 24 órájában (ezt az interneten bármely napra vonatkozóan meg lelet találni).

Kérem, hogy olvassák át figyelmesen  az alábbi leírásokat a leggyakrabban előforduló kórképekről. Ha ezt követően is marad Önökben bizonytalanság, akkor, ha video kapcsolaton keresztül is, de igyekszem, igyekszünk “távdiagnosztikát” lefolytatni, hogy megnyugtathassuk Önöket!

Bízzunk benne, hogy ez a szükséghelyzet mihamarabb véget ér és újból a megszokott mederben folytathatjuk munkánkat és életünket!

Leggyakrabban előforduló kórképek

Lágyéksérv

A leggyakoribb gyermeksebészeti kórkép. Bármilyen életkorban előfordulhat, de mégis legtöbbször a csecsemőknél jelentkezik. Különösen  sokszor látjuk a volt koraszülöttek esetében. Fiúknál kb. ötször-hatszor gyakrabban észleljük, mint lányok esetében.

Tünetei: egyik (legtöbbször a jobb) oldali lágyékhajlatban duzzanat jelentkezik, amely akár másodpercek múltával el is tűnhet, majd újból megjelenik. A csecsemőkort már elhagyó, ezért  intenzíven mozgó gyermekeknél sokszor az esti fürdetéskor, leginkább álló testhelyzetben észlelik. Panaszt nem okoz, fájdalommal nem jár. Főleg csecsemőknél fordul elő, hogy mindkét oldalon sérv látható.

A sérv típusosan a lágyéktájon jön elő, ott, ahol az alhas alatt egy haránt irányú bőrredő fut. A sérv mérete különböző: előfordul, hogy csak ujjbegynyi, máskor akár szilványi méretet is elér. A nagy sérvek sem szoktak panaszt, fájdalmat okozni.

Ha a fenti tünetet látjuk, akkor sürgős teendőnk nincs. A csecsemők esetében minden pelenkázás kapcsán nézzük meg a lágyékhajlatot. Ha asszimetriát észlelünk, akkor ez a sérv gyanúját jelenti. Ilyenkor mindkét kezünk első, ill. második ujjával, körkörösen nyomást gyakorolunk a sérvre, mire az egy”kortyanás” kíséretében eltűnik. Ezzel visszahelyeztük a sérvet. Ha ezt követően ismét megjelenik, de a gyermek továbbra is panaszmentes, akkor továbbra is érvényes az, hogy nincs sürgősség.

A lágyéksérveket későbbiekben meg kell majd operálni, de ezt általában a fél éves életkortól célszerű megtenni (ennek az időpont választásnak altatóorvosi okai vannak).

A csecsemőkorban jelentkező sérvek kb. 10-20 %-a néhány hónapon belül spontán is záródhat.

Előfordul, hogy a lágyéksérv kizáródik. Ez azt jelenti, hogy az a bélrészlet, amely eddig kitüremkedett a hasüregből a lágyékcsatornába, nem tud oda visszamenni. Ez az állapot-szemben az előzőekben leírt, kizáródást nem okozó sérvekkel – nagyon erős fájdalmat, bukást, hányást, elsápadást vált ki. Ha tehát azt észleljük, hogy gyermekünk (leginkább a csecsemők sérve záródik ki) hirtelen fájdalmasan sírni kezd, az evést abbahagyja, bukik, vagy hány, akkor azonnal pelenkázzuk ki és nézzük meg a lágyékhajlatokat. Ha az egyik oldalon duzzanatot észlelünk, akkor azt az előzőekben leírt módon, mindkét kezünk első, ill. második ujjával erőteljesen nyomva, próbáljuk meg visszanyomni. Ez a próbálkozás akár 10-15 másodpercig is tarthat. Ha a duzzanat nem szűnik meg, a csecsemő továbbra is fájdalmasan sír, akkor azonnali be kell vinnünk őt az aznap aktuális gyermeksebészeti ügyeletre. A sürgősséget az indokolja, hogy a kizáródás  kapcsán az érintett bélszakasz (ill. fiúk esetében a here is) vérellátása már néhány óra alatt is károsodik. Ha tehát otthon nem helyezhető vissza a sérv, akkor szakorvosnak kell megpróbálni a visszahelyezést.

Egy éves kor felett a kizáródás már ritka. Nagyobb gyermekek már általában rögtön jelzik is a fájdalmat, így az esetükben a kizáródás otthoni diagnosztizálása könnyebb, mint csecsemőknél.

Vízsérv (hydrokele)

A herék körül normálisan hártyavékony folyadékfilm van, ami a here és a hereburok között helyezkedik el. Ha ennek a folyadéknak a mennyisége valamilyen okból megnövekszik, akkor beszélünk vízsérvről, vagy hydrokeléről. Sokszor előfordul, hogy a vízsérv megjelenését egy-két héttel megelőzően a gyermeknek enyhe lefolyású felső légúti hurutja (nátha, köhögés) volt, A here körüli duzzanat általában hirtelen, sokszor egyik napról a másikra jelentkezik. Mérete nagyon különböző lehet: sokszor csak néhány mm vastag, de előfordul, hogy akár zölddiónyi nagyságot is elér. Nem ritka a kétoldali előfordulás sem. Nagyobb hydrokelék sokszor kékesen áttűnnek a herezacskó bőrén és akár kemény tapintatúak is lehetnek. Jellemző, hogy az igen nagy vízsérvek sem járnak fájdalommal.

A vízsérv általában hirtelen jelentkezik, és mérete spontán, lassan kezd el csökkenni. Az a tapasztalat, hogy az egy éves kor végéig   érdemes a műtétjükkel várni, mert amíg a gyermek fekszik, addig van remény a spontán felszívódásra. Általában egy éves korukban állnak fel a gyermekek. Ha addig nem tűnt el a vízsérv, akkor az álló testhelyzetben ennek az esélye már sokkal kisebb. Néha, amikor a hydrokele mérete extrém nagy, akkor egy éves kor előtt is szóba jöhet a műtéti megoldása.

Köldöksérv (hernia umbilicalis)

A köldök táján jelentkező puha tapintatú, a hasfal megfeszülésekor jelentkező elődomborodás.

Oka a köldök nem megfelelő záródása. Sokszor már újszülött, vagy kora csecsemőkorban látható.

Ha a duzzanatot ujjal megnyomjuk, az gyorsan eltűnik, majd rövid időn belül ismét megjelenik.

A köldöksérv mérete nagyon különböző lehet: előfordul, hogy csak  5-6 mm átmérőjű, de előfordul, hogy akár 2 cm-t is elér.

Mérettől függetlenül elmondható, hogy a köldöksérv egyáltalán nem okoz fájdalmat. Ezen kívül fontos az is, hogy kifejezett hajlama van a spontán, tehát minden beavatkozás nélküli záródásnak. A köldöksérv kizáródásának esélye gyakorlatilag nulla. Korábban szokás volt a nagyobb köldöksérveket ragasztani. Ma már ezt sem javasoljuk, mert a tartós ragasztás a bőrnek nem tesz jót, a spontán záródása pedig ragasztás nélküli is várható.

Az a tapasztalat, hogy 5 éves kor után a záródási folyamat már nem folytatódik. Ennek  megfelelően az 5 éves korban is fennálló köldöksérv műtétje indokolt.

Váladékozó köldök (fungus umbilici)

Újszülöttek esetében, a köldökcsonk leválását követően fordulhat elő, hogy a köldökben  kissé elődomborodó, sokszor csak lencsényi, félborsónyi, váladékkal fedett duzzanat jelentkezik. A duzzanat nem más, mint kisméretű, bélnyálkahártyának megfelelő szövetrészlet, mely nyákot termel. Orvosi neve: “fungus umbilici”. Ez köldökgombát jelent. Neve megtévesztő lehet, mert nem a köldök gombás fertőzéséről van szó, hanem a köldökben lévő, “gomba” alakú szövetrészletről.

Otthoni ellátásként 70%-os alkohollal való ecsetelése javasolt, napi 2-.3 alkalommal. Ha ez a kezelés nem hoz érdemi javulást, a váladékozás továbbra is jelentősebb, akkor orvosi ellátás javasolt. Ez ezüstnitrát kristállyal (lapiskristály) való érintést jelent, amely  teljesen fájdalommentes. Előfordul, hogy ezt a kezelést akár több alkalommal is ismételni kell a teljes gyógyulásig.

Le nem szállt here (retentio testis)

Nem szükségszerű, hogy az újszülött korban mindkét here lent legyen a herezacskóban. Természetesen ez az optimális állapot, de a herék 10 %-a a születéskor még nem tapintható a normális helyzetben. Az első életév végére a születéskor még le nem szállt herék 90%-a már a herezacskóban van.

Ha valamelyik herét nem tapintjuk a herezacskóban, akkor semmiképpen nem kell újszülött korban orvosi vizsgálatot végezni. Elegendő a fél éves kor körül, hiszen még ezután is várható a here spontán leszállása. Az egy éves korban sem tapintható here esetén – nem sürgős jelleggel-műtét javasolt.

Ingahere (testis retarctilis)

Sokszor észlelik a szülők, hogy gyermekük egyik, vagy akár mindkét heréje egyik pillanatról a másikra nem tapintható a herezacskóban. Szintén otthoni megfigyelés, hogy meleg vízben ismét látják a herét, vagy a heréket a herezacskóban.

Ezt az állapotot a herét körülvevő vékony izomburok (úgynevezett cremaster-izom) fokozott ingerlékenysége okozza. Ez az izom egyes gyermekeknél hideg, izgalom, a comb belső felszínének érintése hatására gyorsan összehúzódik és a herét felhúzza a lágyékcsatornába.

Ha a kiváltó ok megszűnik, akkor az izom elernyed, és a here visszatér a normális pozíciójába.

Ezt a tünetet 10 éves korig nem tartjuk betegségnek, csak  állapotnak. 10-éves korig általában évente ellenőrizzük a gyermekeket. Ha a 10 éves kor betöltése után is ugyanúgy észlelhető ez a tünet, akkor a herének a herezacskóba műtéti rögzítése javasolt

Letapadt fityma (adhesio cellularis)

Ez az állapot ad okot a legtöbb , s ez az amit nagyon sokszor tévesztenek össze a következőkben leírásra kerülő fitymaszűkülettel (phimosissal).

Újszülött kisfiúk esetében a fityma még teljesen fedi a makkot. Ilyenkor a fityma bellemeze teljesen hozzátapad a makk külső felszínéhez. Élettani jellegzetesség, hogy ebben az életperiódusban a fitymán lévő nyílás még nagyon kicsit, sokszor alig látható. Mindezek tehát nem kóros jelek, hanem a kornak megfelelő sajátosságok.

Később a fityma lassan kezd leválni a makkról és ilyenkor már kisebb rész láthatóvá válik a makk csúcsi részéből, a húgycsőnyílás tájékából. A fityma és a makk közötti nagyon vékony-“egy sejtréteg vastagságú”- hártya részben magától, részben a gyakran fellépő erectiók mechanikai hatására lassan oldódik.

A letapadt fityma egy éves korig semmi tennivalót nem igényel. Kb. egy-másfél éves kortól célszerű a fityma naponkénti, fürdés utáni, igen óvatos tágítása (finom kézzel kicsit hátra, ill. vissza lehet mozgatni a fitymát). Ugyanezen életkorban célszerű szakorvosnak is megmutatni, hogy meggyőződjünk az addigi feltételezésünk helyességéről.

Az otthoni, óvatos tágítások mellett javasolt egy-másfél évenként szakorvosi kontrollt kérni, mert előfordulhat, hogy a korábban normális tágasságú, csak letapadt fityma valamilyen ok (pl.lezajlott gyulladás) miatt elkezd beszűkülni. Ha a szűkülési folyamatot kezdeti korban felismerjük, akkor  lokális kezelés (szteroid krém) alkalmazásával nagyon sokszor visszafordítható.

A teljesen le nem vált fitymarészlet leválasztása kb. 7-8 éves korban javasolt. Ezt gyermeksebész végzi. Helyi érzéstelenítő krémet  ken a fitymára, majd kb. 30-40

perc elteltével, lényegében fájdalom nélküli, ujjal letolja a fitymát a makkról.

Fitymaszűkület (phimosis)

A fityma olyan szűkületét értjük ezalatt, amikor a kialakult hegszövet miatt a fityma bőre már egyáltalán nem húzható hátra. Minden hátrahúzási kísérlet során újabb repedések keletkeznek a bőrön, amik aztán heggel gyógyulnak. A hegszövet-szemben a rugalmas bőrrel-egyáltalán nem tágulékony, ezért a fityma vagy lassan, vagy akár hirtelen beszűkül. A “veleszületett” fitymaszűkület nagyon ritka, alig találkozunk vele. Az hívhatja fel rá a figyelmet, hogy a csecsemő fitymája vizeléskor felfújódik, gömbszerűvé válik, majd a vizelet lassan kicsorog belőle. Ilyenkor mindenképpen gyermeksebész szakvizsgálat szükséges. Előfordul ugyanis, hogy ezt az állapotot nem kell kell megoperálni, hanem szteroid krémes kezeléssel még visszafordítható.

Sokkal gyakoribb az úgynevezett “szerzett” fitymaszűkület. Ez azt jelenti, hogy  az addig normális tágasságú fityma valamilyen oknál fogva beszűkül. Otthoni vizsgálatnál a fehér színű, heges fitymavég hívhatja fel rá a figyelmet. Kezdeti stádiumban itt is meg lehet próbálni a szteroid krémes kezelést, de sajnos az esetek nem kis részénél ez már hatástalan. Ilyenkor műtét javasolt. Ez a fityma eltávolítását jelenti (orvosi nyelven circumcisio). Nagyon  ritkán találkozunk olyan esettel is, hogy a gyermek fitymája egyik napról a másikra teljesen beszűkül, olyannyira, hogy a vizelet csak cseppekben tud ürülni. Ilyenkor sürgős műtét végzendő.

Festékes anyajegy (naevus pigmentosus)

A test bármely tájékán kialakult, az esetek döntő többségében barnás színű bőrelváltozások. Kisdedkortól kezdődően bármikor megjelenhetnek. Első vizsgálatuk mindenképpen gyermek bőrgyógyásznál javasolt. Gyermekkorban minimális a rosszindulatú elfajulás esélye, de azt hogy  az anyajegyet ki kell-e venni, vagy sem,  a bőrgyógyász dönti el. A festékes anyajegyek eltávolítását választott időpontban gyermeksebész végzi.

Érdaganat (haemangioma)

Bármely testtájékon előforduló, általában élénkpiros, körülírt bőrelváltozás. Általában a születés után néhány héttel jelennek meg. Az első fél-egy évben sokszor növekednek, majd méretű egy ideig nem változik, 2-3 éves kortól döntő többségük elkezd visszafejlődni: színük a bőrhöz hasonlóvá válik, majd az addig esetleg kiemelkedő elváltozás visszasüllyed a bőr szintjébe. Acut ellátást csak akkor igényelnek, ha felszínükről tartós nyomásra sem szűnő vérzés indul.

Nyirokér daganat (lymphangioma)

Időnként már születéskor észlelt, máskor néhány hetes-hónapos korban megjelenő körülírt duzzanat, amelyet ép bőr fed. A duzzanat bármely testtájékon előfordulhat, de leggyakrabban a nyakon, mellkasfalon, háton, hónaljban észleljük őket. Esetenként puha tapintatúak, de hirtelen növekedésüket  és ezáltal keményebbé válásukat okozhatja egy-egy légúti hurut zajlása. Védőoltások után is előfordul, hogy hirtelen nagyobbá válnak. Az elváltozás minden esetben jóindulatú.

A lymphangioma hátterében a szervezetben mindenütt megtalálható, normálisan láthatatlan, mikroszkópos méretű nyirokerek hatalmas tágulata áll.

Ha a nyakon vannak és igen jelentős méretűek, akkor előfordul, hogy már újszülött korban légzési nehézséget okoznak és emiatt sürgős műtétet igényelnek. Ezeket az eseteket leszámítva, általában az élet első néhány évében nem  okoznak sebészeti tennivalót. Rendszeres megfigyelésük ambuláns keretek között zajlik. Egy részük spontán el is tűnik. A  tartósabban fennálló, vagy esetleg lassan növekedő eseteket választott időpontban operáljuk.

BCG-s nyirokcsomó

Az újszülöttek általában  az első élethéten megkapják a tbc elleni védőoltásukat. Ezt a bal felkarba, élő, de legyengített baktériumok bőrbe juttatásával végzik.

Egyes gyerekek esetében a védőoltás hatására túlzott reakció indul a környéki nyirokcsomók valamelyikében, leggyakrabban a  bal hónaljban, ritkábban a bal kulcscsont tájékán. Először jelentősebb duzzanatot észlelünk, mely fölött a bőr normális küllemű. Később – sokszor hónapok múlva- a bőr lassan vékonyabbá válik és sárgásan elszíneződik. Ilyenkor az elváltozás kezd egy nagy, érett “pattanáshoz” hasonlítani.

Amíg a bőrön nem észlelünk ilyen elszíneződést, addig semmi tennivaló nincs. Amikor a bőr sárgává válik, akkor célszerű gyermeksebészt felkeresni, mert ilyenkor már helyi érzéstelenítés mellett, ambuláns formában megnyitható  és kiüríthető a közben lassan elhalt nyirokcsomó.

Ha esetleg otthon, spontán megnyílik és sárgás, gennyes (de valójában steril) tartalma kiürül, akkor sem szabad megijedni. Betadine-oldattal fertőtlenítsük a területet és steril gézlappal fedjük, majd kérjünk gyermeksebész vizsgálatot.

Dr. Kiss Imre
Gyermeksebész

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Bejelentkezés online: https://svabhegy.eu/kapcsolat/
Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21.

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.
0

Kosár

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH