Az allergiás betegek kivizsgálásának jelentősége

Ma, amikor civilizációs ártalmakról beszélünk, óhatatlanul eszünkbe jut az allergia is. A sajtó, a rádió, a televízió híradásai azt sugallják, hogy korunk betegségéről, civilizációs ártalomról van szó, mely néhány évtizeddel ezelőtt jelentkezett először, de azóta gyorsan emelkedik a megbetegedettek száma. Sokan úgy gondolják, hogy a betegség terjedését genetikai hajlam okozza. Kétségtelen, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak az allergiás betegségek számának rohamos emelkedésében, azonban a nagyvárosi életmód, a levegő- és vízszennyezettség, a különböző vegyi eljárások és vegyipari termékek alkalmazása legalább annyira felelőssé tehetők. Vannak arra vonatkozó adatok is, hogy a kritikátlanul adott antibiotikumok is hozzájárulnak az allergia kialakulásához, különösen, ha már korán, csecsemőkortól alkalmazzuk.

Allergia  már időszámításunk előtt is létezett, az ógörög hippokratészi iskola és a kínai orvoslás is beszámolt olyan kórképekről, melyeket ma a klasszikus allergiás betegségek közé sorolunk.

Az allergia kifejezés két szó összetételéből származik: allosz – jelentése más, eltérő, ergosz – jelentése működés, tevékenység. Az allergia tehát azt jelenti, hogy a külvilág ingereire a szervezet megváltozott módon reagál. Az allergén (érzékenyítő anyag) az arra érzékeny személyekben egy speciális gyulladásos folyamatot indít el, amelyet hagyományos gyulladáscsökkentőkkel vagy antibiotikumokkal nem kezelhetők.

Nem könnyű pontos adatokat mondani az egyes allergiás megbetegedések előfordulási gyakoriságáról, mert az allergia szó sokféle betegség gyűjtőfogalma. Így nem csodálkozhatunk, ha az egyik beteg bőrtünetekkel járó betegségét és a másik beteg légzőszervi megbetegedését is allergiának nevezzük. A lakosság közel 25-30%-a tekinthető klasszikus allergiás betegnek (allergiás nátha, allergiás asztma, allergiás bőrgyulladás, táplálékallergia).

Ma már egyre több szakember foglalkozik ezzel a témakörrel, így a betegek nagy részének jó esélye van arra, hogy betegségét felismerjék, és megfelelő módon kezeljék. Régebben az allergiások többsége anélkül élte le az életét, hogy tudta volna – erős náthája, mely minden nyáron szinte pontosan ugyanabban az időben jelentkezik nem más, mint allergiás szénanátha. Még a XX. század eleji ember is ritkán fordult orvoshoz (általában akkor, amikor igen súlyos betegsége volt) tehát nem derülhetett fény arra, hogy esetleg allergiás.

A kivizsgálás során alapvető jelentőséggel bír a kórtörténet elemzése, de diagnosztikai vizsgálatok széles tárháza is rendelkezésre áll. Így a különböző allergénekre kidolgozott bőrtesztek, vérből végzett specifikus allergén titer vizsgálatok, provokációs tesztek (különösen étel allergiák esetében), valamint a légúti allergiáknál a légutak speciális funkcionális vizsgálatai (pl. rhinomanometria, légzésfunkció) végzendők el. Az allergiás beteg kivizsgálásakor társbetegség fennállására is gondolni kell, így kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet, pl. gastroenterológia, fül-orr-gégészet, stb.

A kivizsgálást követően az ismert allergének kerülése, a tüneti terápia, az allergiás gyulladás csillapítása megszüntetheti a panaszokat, nagymértékben javítja a betegek életminőségét. Válogatott esetekben létezik oki kezelési lehetőség is: az allergén specifikus immunterápia, amely képes megváltoztatni az immunrendszer működését, toleranciát alakít ki az addig tüneteket okozó allergénekkel szemben (pl. poratka, fű, parlagfű pollen stb.).

Az orvosi ténykedés önmagában haszontalan a beteg közreműködése nélkül. Az allergiás betegségek többsége krónikus lefolyású, melyek komplex terápiás programmal igen jól egyensúlyban tarthatók.

Ha az allergiás beteg elfogadja és maradéktalanul betartja a szakembertől kapott tanácsokat, ha bízik a kezelés eredményességében, és ha nem is észlel azonnali javulást, hosszabb távon akkor is elérhet egy olyan állapothoz, amelyben már nem tekinti magát betegnek, javul az életminősége.

Dr. Farkas Márta Sarolta
allergológus szakorvos

IDŐPONT EGYEZTETÉS RENDELÉSEINKRE: +36 1 44 33 200

SVÁBHEGYI GYERMEKGYÓGYINTÉZET

Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21. II. emelet
Telefon: +36 1 44 33 200
Fax: +36 1 395 8363  
Email: gondoskodas@svabhegy.eu

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH