Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség

Akkor beszélünk asztmáról, ha visszatérő köhögés, vagy sípolás, nehezített légzés hátterében a hörgők gyulladását, illetve hörgőtágító adása után – vagy akár magától is megszűnően – átmeneti beszűkülését tudjuk kimutatni.

Az asztma diagnózisa nem utal a betegség súlyosságára, a betegek többségének enyhe, tüneteket csak alkalmilag okozó asztmája van, mások megelőző kezeléssel gyakorlatilag panaszmentessé tehetők. Csak néhány százalékuk az, akik életvitelét kombinált kezelés ellenére is komolyan megnehezíti a betegség.

Az asztmára való hajlam, a hörgők fokozott reakciókészsége örökölhető. A tüneteket fertőzések, allergének, fizikai vagy érzelmi terhelés, légszennyezés is provokálhatja.

Ha asztma gyanúja merül fel, a kivizsgálást végző gyermektüdőgyógyász a kórtörténet, a beteg vizsgálata, esetleg laboratóriumi vagy röntgenvizsgálat alapján kizárja a hasonló tünetekkel járó betegségeket. Asztmán kívül legtöbbször a felső légutak gyulladása vagy az orrmandula megnagyobbodása okozhat elhúzódó köhögést, de gondolni kell többek között félrenyelt idegentestre, csecsemőknél veleszületett hörgőszűkületre is.

Általában allergiatesztet is végzünk, mivel a gyermekkori asztmások több, mint kétharmada allergiás  különböző anyagokra, de az allergia hiánya nem zárja ki az asztmát.

A kezelés egyrészt tüneti, alkalmi hörgőtágítókkal oldjuk a hörgők görcsét, másrészt azoknál a betegeknél, akiknek gyakrabban vannak panaszaik, úgynevezett megelőző kezeléssel csökkentjük a háttérben zajló krónikus gyulladást, ezáltal sokkal ritkábban és enyhébb formában lép fel köhögés vagy nehézlégzés. A mellékhatások elkerülése céljából többnyire belégzéssel juttatjuk be a gyógyszereket, ebben a formában még a sokak által rettegett szteroid készítmények is nagyon biztonságosak.

Az asztmás gyermekeket általában néhány havonta hívjuk vissza gondozásra, ilyenkor megbeszéljük az esetleges újabb panaszokat, légzésfunkciós vizsgálattal ellenőrizzük a hörgők állapotát, szükség esetén változtatunk a beállított gyógyszereken. Fontos a gyermek lelki támogatása is, törekedni kell arra, hogy életvitele ne különbözzön kortársaitól, ne érezze magát betegnek, lehetőség szerint aktívan sportoljon –  a gondozáson ezekre a kérdésekre is szakítunk időt.

Asztmás betegeink közel kétharmada az évek során panaszmentessé válik, sikerül a gyógyszeres kezelést elhagyni, de az egészséges életmódra, a fizikai aktivitásra, a dohányzás elkerülésére a későbbiekben is nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni – ezáltal reméljük elkerülni azt, hogy a tünetek a felnőttkor során se térjenek vissza. A gondozás célja az is, hogy akiknél mégiscsak megmaradnak az asztmás panaszok, vagy felnőttkoruk során esnek vissza, azokat is minél jobb állapotban, komolyabb légzésfunkciós károsodás nélkül adhassuk át a felnőtt tüdőgyógyászati ellátásnak.

dr. Dobra Gergely allergológus, tüdőgyógyász

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH