Ételallergia: tej, tojás, szója, búzafehérje, olajos magvak

Egy kis statisztika

Napjainkban az allergiás betegségek előfordulási gyakorisága folyamatosan nő, és ez a növekedés az ételallergiás betegek számának alakulását tekintve még kifejezettebb.

Emellett fontos, hogy az étellel szemben jelentkező allergia esetén a klinikai tünetek időnként súlyosak és az egész szervezetet érintik, sőt, életet veszélyeztető állapotot, ún. anaphylaxiás shockot is okozhatnak, szemben az inhalativ, légúti allergénekkel, melyek döntően légúti tüneteket, szénanáthát és allergiás asthmát okoznak. Természetesen az életminőséget az állandó orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és szemtünetek is jelentősen rontják, valamint az allergiás asthma is állandó odafigyelést, sokszor folyamatos, megelőző gyógyszeres kezelést, orvosi viziteket, akár súlyos nehézlégzéssel járó rosszulléteket okoz, azonban életet veszélyeztető állapotba ritkán sodorja az egyént.

A fejlett nyugati világban a gyerekek 6-8%-a, a felnőttek 2%-a szenved táplálék allergiában. Több fejlett országban, így például Angliában is felmérések tanúskodnak arról, hogy a súlyos, akut tünetekkel jelentkező ételallergiások száma az utóbbi 10 évben sokszorosára nőtt.

Tejallergia, tejérzékenység vagy tejfehérje allergia?

A gyermekeknél az ételallergia előfordulása gyakoribb, mint felnőtteknél, viszont minden szülő és gyermek számára jó hír, hogy a gyermekek körében jelentkező ételallergia gyakran átmeneti és kisiskolás vagy serdülő korra sok gyermek kinövi az ételallergiáját.

Gyermekkorban hazánkban a leggyakoribb táplálék allergének a tej, a tojás , a szója és a búzafehérje, de egyre többször és egyre fiatalabb életkorban találkozunk olajos magvakkal, különösen mogyoróval szembeni  táplálék allergiával. Korábban a mogyoró allergia inkább a felnőtt lakosság körében jelentkezett és okozott akut, időnként súlyos tüneteket. A csecsemő és fiatal gyermekeknél fellépő tej, tojás, szója és búzafehérje allergia nagy százalékban később elmúlik, de a mogyoró és olajos magvakkal szembeni allergia az esetek döntő többségében egész életen át tartandó diétát követel.

Allergiás tünetek

A táplálék allergia hátterében immunológiai reakció áll, amikor az adott allergén szervezetbe kerülésekor az immunrendszer nem toleranciát alakít ki, hanem kóros válaszreakciót ad az adott fehérjére. Ezen  „rossz”  válaszreakció létrejötte számos tényezőtől függ, így pl.  az egyén genetikai jellemzőitől, a bélrendszer mikrobiális flórájától.

Az immunreakció a táplálék allergia hátterében lehet úgynevezett azonnali, késői, és kevert immunológiai reakció.

Az azonnali jelentősége, hogy a klinikai tünetek az allergén elfogyasztása után gyorsan, általában 15-20 percen belül, de maximum 6-12 órán belül megjelennek, allergiás típusú ellenanyagok (IgE) termelődnek, melyek kapcsolódva bizonyos sejtekhez hisztamin típusú anyagok felszabadulásához vezetnek. A tünetek kialakulása a hisztamin-szerű anyagoknak tulajdoníthatók, melyek érinthetik a bőrt, ahol pl. csalánkiütés jelentkezik, a gyomor –bélrendszert pl. hasmenés, hasi görcs megjelenésével, a légutakat, fulladásos, szénanáthás tünetek kialakulásával, de szemtüneteket, vagy arc-, ajak- és szemhéjduzzanatot, az úgynevezett Quincke-oedema tünetcsoportját is okozhatják. Súlyosabb esetben az egész szervezetet érintő, anaphylaxiás sokk tünetei is felléphetnek.

A nem IgE ellenanyag közvetített, táplálékra adott reakciók okozzák a véres széklettel, hasfájással és egyéb hasi panaszokkal járó ú.n. enteropátiákat.  Kevert típusú immunreakciók állnak az allergiás nyelőcső- gyomor-, gyomor-bélrendszeri gyulladás hátterében.

A táplálék allergiák diagnózisának alapja az étel elhagyása révén kialakuló tünetmentesség, és a táplálék terhelésére ismételten megjelenő tünetek.

Allergia vizsgálat

Laborvizsgálatokkal a táplálék allergia csak akkor diagnosztizálható, ha kialakulásában IgE ellenanyagok által közvetített folyamat áll. Ilyen esetben vérből meg tudjuk határozni az allergén specifikus IgE ellenanyagot, és annak mennyiségét. Az IgE közvetítette táplálék allergiát bőrpróbával, pl. Prick-teszttel is meg tudjuk erősíteni.

Az ételallergia diagnózisának bizonyításához azonban elengedhetetlen, hogy a tünetek és az étel fogyasztása között összefüggés, megfelelő korreláció legyen, ezért végzünk étel terhelést a kérdéses étel táplálékból történő kihagyását követően.

Az étel terhelést végezhetjük nyílt vagy ú.n. placebóval kontrollált, vak módszerrel is. Az utóbb módszer lényege, hogy két terhelést végzünk, egyet a gyanúba fogott ételallergénnel, a másikat placebóval, de a beteg, (kettős vak terhelésnél-sem a beteg, sem az orvos) nem tudja, hogy mikor kapja a placebót és mikor az allergént.  Így a pszichés tényezők és az étellel szemben jelentkező averziók kiküszöbölhetők.

Napjainkban a táplálék allergia kezelésének egyetlen módja a táplálék elhagyása az étrendből. A terápia alapja minden esetben az alapos kivizsgálás, ezt követően az allergológiai gondozás, melyek során a beteg folyamatos megfigyelésével, helyes életvezetésével elejét vehetjük a klinikai tünetek kialakulásának és a szülők felkészítése is megtörténik az esetleges vészhelyzetre.

dr. Somogyi Éva
allergológus

 

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH