Koraszülöttek légzészavarai

A terhesség általában 37-42 hétig tart. Koraszülésről abban az esetben beszélünk, amennyiben a születés a 37. betöltött terhességi hét előtt, vagy az utolsó menstruációs periódus első napjához képest 259. napon, vagy előtte történik meg.

A koraszülöttek a közhiedelemmel ellentétben nem alkotnak egy homogén csoportot, hanem alcsoportokba tagolhatóak, melyek időnként fedhetik egymást és az elnevezésük sem teljesen egységes a szakirodalomban. Általában véve koraszülött az összes 37. terhességi hét előtt született csecsemő.

  • mérsékelten koraszülött a 32.- 36. terhességi hét között,
  • ezen belül késői koraszülött a 34 – 36  terhességi hetek között,
  • valódi  koraszülött a  32. terhességi hét előtt,
  • illetve extrém koraszülött a 28. terhességi hét előtt világra jött  újszülött.

A mérsékelten koraszülöttek alkotják a nagy többséget, míg az extrém koraszülöttek szenvednek a legsúlyosabb, leginkább életet veszélyeztető betegségekben.

A koraszülöttség gyakorisága:

az Egyesült Államokban 12,2%, Európán belül Írországban a legalacsonyabb a koraszülöttek aránya 5,5%, a szomszédos Ausztriában 11,4%. Magyarországon a koraszülöttségi arány nem mutat érdemi változást az elmúlt évtizedekben. 1990 és 2011 közötti időszakban a gyermekek 7–9 %-a jött világra koraszülöttként a KSH adatai szerint. Az összes koraszülött baba nagy többsége, kb. 83-84%-a a mérsékelten koraszülöttek csoportjába tartozott, amely kb. 7000 koraszülöttet jelent évente. Ezek a számok nagyon nagy betegpopulációt jelentenek, így a koraszülöttség a csecsemőhalálozás és a születéshez köthető krónikus, felnőttkorba nyúló betegségek (fogyatékosságok) legfőbb okává  vált.

A koraszülöttség kockázati tényezői:

Az esetek kb. felében a koraszülöttség pontos okára sohasem derül fény. Azonosítható azonban egy sor olyan kockázati tényező, amely szignifikánsan emeli a koraszülöttség kockázatát, például: az anyai fertőzések, az anya túlságosan fiatal vagy idős volta (17 év alatti vagy 35 év feletti), az anyai dohányzás, de az anya passzív dohányzása is.

Az érett újszülöttekkel szemben a koraszülöttek sokkal esendőbbek számos betegséggel és azoknak szövődményeivel szemben, mivel a szervek (elsősorban az agy és a tüdők) méhen belüli, jól meghatározott genetikai program alapján végbemenő fejlődése megakad, zavart szenved. Bármilyen fejlett is ma az orvosi technika, nem tudunk olyan körülményeket teremteni, amely ezt a folyamatot a külvilágban zökkenőmentessé tehetné. Így minél korábban jön világra egy koraszülött, a szervei annál éretlenebbek lesznek és nagyobb valószínűséggel alakulnak ki nála a cerebrál parézis, érzékszervi (látás és hallás) és mozgászavarok, tanulási és viselkedési problémák, valamint a légzőszervi betegségek.

A leggyakoribb koraszülöttség okozta légzőszervi betegségek:RDS (respirációs distressz szindróma, BPD (bronchopulmonális diszplázia), RSV (respiratory syntycial virus) okozta brochiolitis.

RDS:  még mindig a koraszülöttek halálozásának vezető oka. Az alveolusokban levő felületaktív anyag (surfactant) hiánya okozza, melynek szerepe az, hogy nyitva tartsa azokat, megakadályozza összeesésüket a kilégzés végén, jelentősen csökkentve így a légzési munkát. Születés után egy, a légcsőbe vezetett tubuson (intubálás) át pótolják a felületaktív anyagot, majd lélegeztetik a koraszülöttet. Az utóbbi időszakban jelentős változás történt az RDS kezelésében, mégpedig az, hogy a felületaktív anyag beadása után azonnal eltávolítják a légcsőbe vezetett tubust (InSurE = intubálás, surfactant, extubálás), és amennyiben szükséges, noninvazív módon (az orrára helyezett maszk segítségével) lélegeztetik tovább a babát. Kísérleti stádiumban levő törekvések vannak arra, hogy a felületaktív anyagot intubálás nélkül, a garatba vezetett vékony szondán át vagy porlasztva juttassák a tüdőkbe.

BPD: a koraszülöttek krónikus betegsége, amelyet régebben kizárólag a gépi lélegeztetés okozta gyulladásos folyamatnak tulajdonítottak („régi” BPD). 2001 óta tudjuk, hogy vannak olyan, BPD-ben szenvedő, 28 geszt. hét előtt világrajött koraszülöttek, akiket egyáltalán nem lélegeztettek, vagy noninvazív lélegeztetésben részesültek (új BPD). Ennek az oka a tüdők meggátolt in utero fejlődése és következményes éretlensége. Jelentős tünetei: szapora légzés, nehézlégzés (pl.a bordaközi izmok behúzódása), a légköri oxigént (21%-ot) meghaladó oxigén igénye, amelyet akár hónapokig is adni kell, akár a baba otthonában is.

RSV: fertőzésen majdnem minden baba átesik az első 2 életévében. Az érett babák a terhesség alatt ellenanyagot kapnak az édesanyjuktól, amelyek segítenek átvészelni az RSV vagy más vírusok okozta betegséget. Így az ő tüneteik nem sokban különböznek egy megfázás tüneteitől. Ezzel szemben egy koraszülött, akinek nem sikerült ellenanyagot nyernie méhen belül, mert nem volt rá ideje, ráadásul éretlen a tüdeje is, igen súlyos állapotba kerülhet egy RSV okozta fertőzés során. Tünetei: szapora légzés, zihálás, rohamszerű száraz köhögés, kifejezett nehézlégzés (orrszárnyi légzés, „bólogatás”, bordaközti izmok behúzódása stb.) lehetnek. Ezek a csecsemők sürgős ellátást igényelnek. Szerencsére mód van a megelőzésre, mégpedig RSV elleni védőoltás formájában, amely Magyarországon ingyenes  a 32. geszt. hét előtt születettek, BPD-sek, veleszületett szívbetegségben szenvedők számára. Mindezek mellett sokat segít a rendszeres kézmosás, a baba környezetének folyamatos tisztán tartása, valamint a dohányzás mellőzése a baba közvetlen és távoli környezetében.

Az utóbbi időben számos felnőttkori, krónikus tüdőbetegséget az újszülöttkori légzészavarokkal hozzák összefüggésbe, pl. az asthmával (legalábbis annak bizonyos fenotípusával), COPD bizonyos formáival. Vannak olyan – nagyszámú betegen zajló – vizsgálatok, amelyek szerint a koraszülöttként világrajötteknek iskolás korukban mért légzésfunkciós értékeik alacsonyabbak lesznek akkor is, ha újszülött korukban semmilyen manifeszt légzőszervi betegségük nem volt. Ezért van nagy jelentősége a mérsékelten koraszülöttek gyermek tüdőgyógyászati után követésének is.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy javítsunk a koraszülöttség okozta légzőszervi betegségeken?

  1. Fontos a koraszülött utánkövetése a koraszülött intenzív osztályról (PIC) való távozás után. Ez általában egy orvoscsoport feladata, amelyben az újszülött-gyógyász, ideggyógyász, szemész, gyógytornász mellett fontos szerep kell jusson a gyermektüdőgyógyásznak is. Fontos, hogy rendszeresen megmérjék és rögzítsék a baba légzésfunkciós paramétereit annyiszor, ahányszor csak mód van rá.
  2. Fontos, hogy megelőzzük vagy korán felismerjük és kezeljük a légúti infekciókat.
  3. Nagyon fontos koraszülöttet nevelő szülők támogatása megfelelő mennyiségű és minőségű információval,lélekkel, amelyet részben az orvosoktól, részben a segítő szervektől (pl. védőnő, mentálhigiénés szakember) és nem utolsósorban a hasonló problémákkal szembesülő, küzdő szülőktől, szülői szervezetektől kap meg.

Dr. Szabó Hajnalka PhD.

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH