táplálékfehérje allergia

Táplálékfehérje allergia

Táplálékfehérje allergia

Milyen tünetekkel jár, milyen okokra vezethetőek vissza és hogyan kezelhető az ételallergia? Mikor beszélhetünk allergiáról és mikor állunk szemben a jóval barátságosabban viselhető ételintolenaciával? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat cikkünkben.

Milyen tüneteket észlelhetünk?

Tünet: Valamely táplálék fogyasztása után jelentkező hasmenés. A gyomor-bélrendszeri tünet akut esetekben vizes hasmenést jelent, melyet hasi görcsök, hányások is kísérhetnek.

A táplálékallergia okozhat bőr-, illetve légúti tüneteket is. A bőrtünetek ekcémás bőrelváltozásként, csalánkiütésként jelentkeznek, míg légúti tünetként orrfolyás, visszatérő felső légúti hurut, asztmatikus hörghurut formájában léphetnek fel. Szerencsére ritkán, életveszélyes, ún. anafilaxiás sokk is lehet táplálékallergia következménye.

Mi lehet az oka az ételallergiának?

Ok: Leginkább a tehéntej fehérje váltja ki az allergiás mechanizmussal kialakuló tüneteket, de szójafehérjét, tojást, halat, mogyorót, diót, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó étel, ital fogyasztása esetén sem ritka. A táplálékallergia következtében a vékonybélbolyhok károsodása miatt a hasmenés állandósul, a bél ürege felé vérzés léphet fel, mely nem feltétlenül kell, hogy véres székletet eredményezzen, de fokozatosan vérszegénységhez, vashiányhoz vezet. A fentiek együttesen a súlygyarapodás elégtelenségét okozzák.

Gyakran összemosódik az ételallergia és az ételintolerancia fogalma. Ételintolerancia esetén is gyakori a hasmenés, de nem allergiás mechanizmus váltja ki, hanem az ételt lebontó enzim elégtelen működése áll a háttérben. Az ételintolerancia legismertebb példája a laktóz intolerancia, amikor a laktáz enzim csökkent működéséről van szó.

A diagnózis felállításának legbiztosabb módja, ha a gyanúba vont táplálékot megvonjuk a gyermektől (pl. semmilyen formában nem kap tehéntejfehérje tartalmú ételt) és az a tünetek elmaradását eredményezi, majd ha ismételten kap a korábban megvont ételből, akkor a tünetek ismételten jelentkeznek. Vérvizsgálattal kimutathatóak a leggyakoribb táplálék-allergének ellen termelődő specifikus antitestek, 3 év feletti gyermekek esetén pedig a bőrpróba pozitivitása az, amelyek alátámaszthatják a diagnózist. Meg kell jegyezni, hogy önmagában antitestek jelenléte – tünetek nélkül – nem jelent ételallergiát.

Mit tehet a szülő?

A krónikus hasmenés, súlygyarapodás elmaradása esetén ki kell zárni a táplálékallergia lehetőségét. A panaszok megszűntetésére az allergiát kiváltó élelmiszert ki kell iktatni az étrendből, szoptatós anyák esetén az ő étrendjükből is. Amennyiben a szervezet nem találkozik az allergiás mechanizmussal panaszt okozó tápanyaggal, akkor a bélbolyhok korábban kialakult károsodása regenerálódik, visszaáll a bél ideális felszívóképessége. Természetesen megszűnik a bélbe történő vérvesztés is. Tehéntejfehérje allergia esetén a tehéntejfehérje kiiktatása végett a babáknak szójaalapú tápszert illetve teljesen hidrolizált tápszert (a gyártás során a tehéntej fehérjéje molekulát kisebb egységekre bontják, így nem vált ki allergiás reakciót) lehet adni. Utóbbi készítmények nem mindig kellemes ízűek, mert pont az ízhatásért felelős fehérje van hidrolizálva a gyártás során. Ennek ellenére az esetek döntő többségében nem szokott gond lenni az adásukkal, elfogadják a picik. Ha a nagyobb gyermekekre vagy felnőttekre jellemző ízlelésük lenne, akkor biztosan nem tennék…

Hogyan előzhetjük meg az ételallergiát?

A legjobb, ha a baba 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kap. Abban az esetben, ha a közeli családtagok, felmenők között ismertek allergiás jellegű megbetegedések (szénanátha, allergia, asztma, ekcéma), és az anya nem tudja szoptatni babáját, akkor ún. hypoallergén tápszer (részlegesen hidrolizált, lebontott tehéntejfehérjét tartalmaz) adása javasolt. Érdemes tudni, hogy tehéntejfehérje allergia kialakulhat kizárólag szoptatott babák esetében is, hiszen az anya által elfogyasztott tehéntejfehérje az anyatejbe jutva allergizálhatja a picit. Fontos azt is, hogy azoknál a gyermekeknél, akik tehéntej allergiában szenvednek, az esetek 50%-ban szójafehérje allergia is kialakul, ezért szerencsésebb a hidrolizált tápszer adása a szójaalapúnál.

A táplálékallergia mellett fellépett vashiányos vérszegénységet vaskészítmények adásával (pl. Maltofer csepp, Aktiferrin csepp) lehet orvosolni.

Az allergiát kiváltó táplálék kiiktatása mellett az esetek felében a táplálék allergia 1 éven belül megszűnik, a fennmaradó esetek döntő többsége is két év elteltével gyógyul.

Nagyon fontos, hogy a diétát követő úgynevezett visszaterhelés, vagyis  a korábban allergiát okozó táplálék újbóli hozzászoktatása orvosi felügyelet mellett történjék, hogy nehogy heves, életveszélyes állapotot okozó reakció lépjen fel, amennyiben nem szűnt még meg az allergia!

IDŐPONT EGYEZTETÉS RENDELÉSEINKRE: +36 1 44 33 200

SVÁBHEGYI GYERMEKGYÓGYINTÉZET

Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21. II. emelet
Telefon: +36 1 44 33 200
Fax: +36 1 395 8363  
Email: gondoskodas@svabhegy.eu

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH