lisztérzékenység

Örökletes-e a tejcukor-, illetve a lisztérzékenység?

Már kimutatható genetikai vizsgálatokkal a tejcukor-, illetve a lisztérzékenység. A vérvételből, vagy nyálkahártya törléssel vett mintából végezhető vizsgálatok indokoltságáról, menetéről Dr. Tamás Katalin allergológus, gyermek gasztroenterológus készített összefoglalót.

A laktózintolerancia genetikai vizsgálata:

A laktózintoleranciának (tejcukor-érzékenység) két formája van, elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) formák.

A primer formák további két csoportra oszthatók, a veleszületett tejcukorbontó enzim (laktáz) hiányra, mely ritka betegség (előfordulása 1:60000 élveszülés), valamint a késői, úgynevezett felnőttkori típusú laktózintoleranciára, amikor a laktáz enzim termelődése a kisgyermekkorig még biztosított, majd fokozatosan csökkenni kezd, és a felnőttkorra akár teljesen meg is szűnik.

A laktáz enzim vizsgálatának genetikai tesztje a primer formák közül a felnőtt típusú, primer laktózintolerancia kimutatására szolgáló eljárás.

A genetikai vizsgálattal meghatározható, hogy az egyén élete során biztosan tejcukor-érzékeny lesz-e, vagy a tejcukorbontó enzim termelődése felnőtt korban is biztosított marad, így képes lesz a tejcukor emésztésére. Azonban ez utóbbi esetben is kialakulhat másodlagos laktózintolerancia, mely legtöbbször átmeneti, és egyéb alapbetegség (pl. gyomor-bélhurut), antibiotikus kezelés stb. következménye.

A genetikai teszt előnye, hogy nem jár kellemetlenséget okozó tünetekkel, szemben a laktózterhelés során esetlegesen kialakuló hasmenéssel, haspuffadással.

Az esetek túlnyomó többségében egyetlen genetikai teszt nem biztosítja a diagnózist, a genetikai vizsgálatok pontos értelmezése, valamint a panaszokkal, társbetegségekkel kapcsolatos egyéb körülmények feltérképezése gasztroenterológus, allergológus szakorvos feladata.

A mintavétel történhet nyálkahártyatörléssel vagy vénás vérvételből.

A lisztérzékenység genetikai vizsgálata:

A lakosság 25-30 százalékánál genetikailag fogékonyság mutatható ki lisztérzékenységre (cöliákiára) vonatkozóan.

A cöliákiás betegek illetve a betegségre hajlamos egyének esetében genetikai vizsgálattal kimutathatók a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte, amelyek a fogékonyságot igazoló gének. Ha ezen gének, illetve génkombinációk nem mutathatók ki a páciensben, akkor gyakorlatilag kizárható a lisztérzékenység, illetve kizárható az is, hogy az élete során bármikor kialakulna. Azonban ha a genetikai vizsgálat alapján az egyén a fogékonyságot jelentő csoportba sorolható, további vizsgálatok szükségesek a cöliákia gyanújának igazolására vagy kizárására.
A genetikai vizsgálat szükségességét a panaszok, a tünetek, a családi kórtörténet indokolhatja.
Feltétlenül fontos a szakorvosi javaslat a vizsgálat elvégeztetéséhez, mely alapján a genetikai rizikófaktorok, hajlamosító tényezők válnak megítélhetővé.

A betegség igazolásához a genetikai hordozás, a HLA DQ2 és HLA DQ8 jelenléte mellett továbbá szükséges a szerológiai vizsgálatok (TTG, EmA) pozitivitása, sok esetben a kórjelző vékonybél szövettani vizsgálati eredménye is, melyek a pontos diagnózist lehetővé teszik.

A mintavétel történhet nyálkahártya-törléssel vagy vénás vérvételből.

Dr. Tamás Katalin
Allergológus, gyermek gasztroenterológus

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Bejelentkezés online: https://svabhegy.eu/kapcsolat/
Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21.

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

Honlapunk cookie-kat használ a látogatói igény maximális kiszolgálása érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát ezen a webhelyen.
0

Kosár

START TYPING AND PRESS ENTER TO SEARCH